Vaskút község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Bajai kistérség
Lakosság: 3654 fő
Terület: 71.49 km²
Népsűrűség: 51,11 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 79

Fekvése

Vaskút Bács-Kiskun megyében, a bácskai löszhátság nyugati részében található. Bajától 7 km-re délkeletre fekszik, alig 20 km-re a déli országhatártól. Megközelíteni csak közúton lehetséges, mert a Baja-Vaskút-Gara vasútvonalat még 1971-ben megszűntették.

Története

Vaskút kedvező természeti adottságainak köszönheti, hogy évezredes település. Az északról és délről lápos mocsaras vidékkel védett, a gyűjtögető és legeltető életmódhoz is jó lehetőséget kínáló kitűnő mezőgazdasági talajok találkozása a homokhátsággal, a Mária könnyéig -kijáró Duna- közelsége, a napsütéses órák nagy száma, mind-mind letelepedésre csábították már a kőkorszak népeit is. A közég mai területén és közvetlen környékén számos olyan lelet került elő, amely hosszú és jelentős történelmi múltra enged következtetni.

A község nevével először 1400-ban találkozunk Bachuta formájában, egy okiratban, amely arról tanúskodik, hogy a bácskai káptalan Töttös Lászlót újból beiktatja birodalmába. 1406-ban már Bácskut- ként említi egy bajai vásárról készített feljegyzés.

Török defterek említik a bajai náhijében 1580-ban és 1590-ben, mindig 28 adózó házzal. A lakók többsége szerb, ugyanis a töröktől visszafoglalt, elnéptelenedett Esztergomba és környékére induló telepítések iratanyagában szerepelt a község, mint ahonnan a szerb lakosság elköltözne az északi területekre. A felszabadító háborúk után a bajai uradalmat visszakapó Czobor család összeírásában, 1724-ben Baskut puszta-ként szerepel. A Grassalkovich család tulajdonába kerül a XVIII- dik század közepén, önálló község lesz, németeket telepit ide a földesúr. Az újjáépülő, betelepült falu mérnökien tervezett, széles utcás, rendezett arculatát a mai napig megtartotta.

A második világháborúig a falu több mint 90%-a sváb volt. A világháború után két transzporttal a vaskúti svábok 60%--át kitelepítették Németországba. 1945 januárjában kb. 160 németet vittek a Szovjetunióba kényszermunkára, köztük nőket is. A svábok helyére érkeztek délvidéki menekültek, magyarországi nincstelen magyarok (Mezőtúr, Sarkad 82 család), bukovinai székelyek és moldvai csángók. (73 család, 325 fő). Az utóbbiakat 1941-1942-ben telepítette a kormány a délvidékre. Nem menekültek a többi székellyel a Dunántúlra, hanem internáló táborba kerültek 1944 őszén, majd a jugoszláv hatóságok 1945 elején kiutasították őket. 1947-ben a szlovák-magyar lakosságcsere egyezménynek nevezett szerződés következtében felvidéki magyarok is érkeztek (83 család)

Nevezetességei

Kálvária-kápolna: a kápolna előtti tizennégy stáció található, melynek képeit Udvardi Erzsébet festőművész készítette. A képek Jézus keresztútját mutatják be.
Vaskút legjelentősebb épülete a katolikus templom, melyet 1781 júliusában szenteltek fel. Előtte is állt már itt templom, ez 1759-ben épült. A templom alapkövét a főoltár mögött helyezték el, melyen a következö szöveg olvasható:

" Gróf Grassalkovich épitette a templomot és a Szentháromság tiszteletére ajánlja ".

Következő községek

További községek